Borzasztó egy hetem volt. Egyik nap nehezebb, mint a másik. Ma reggel, mikor felébredtem, próbáltam magam meggyőzni arról, hogy szombat van, de miután összeszedtem a gondolataimat muszáj volt belátnom, hogy még csak csütörtök. Nincs is ennél sokkal rosszabb érzés; mint mikor megérzéseid ellenére még mindig "szenvedned kell" a hétköznapok nyomasztó terhei alatt. Valami kész borzalom. 
70%-ban a pesti kirándulásunk lefújva. Nem sikerült összeszednünk még egy osztályt, így nincs kivel elmenjünk. Szerintem valami ratyi helyre fogunk menni helyette... Ma voltam énekórán, amit (azt hiszem most először) eléggé untam. Ami nekem tetszett, az az énektanárnak nem. Hát nem hiszem el. Aztán, hazaérve még rakott krumplit is csináltam, és fél 8 körül sikerült leülnöm tanulni. Képzelhetitek mennyi kedvem volt hozzá. DE a jó hír az, hogy holnap péntek *-*. Aztán szombat, szombaton pedig szülinapi partira megyek a barátnőmhoz. Jujj, holnap még az ajándékot is meg kell vegyem. 
Örülnék, ha ti is írnátok néha magatokról egy kicsit, akár a csevegőben, akár itt, hozzászólásban. Várom a visszajelzéseiteket, hisz ez nem csak rólam szól. :) 
Szép álmokat kedveseim 

xoxo, Lina.